I am in Zangla since 4 days. Already on my first day we walked to a ruin which was very high up and was quite scary to get down. On the way back we went along the channel which was basically a 20 cm wide path. On our right a cliff walland on the left at least a 100 m depth. We visited Zangla Palace too where Körösi Csoma Sándor lived also in his time. That's where the whole project started actually, to renovate this palace. Csoma was the first to translate ladakhi language to english. Nobody lives in the palace now. Earlier the whole village was located here but later it moved down to the river. Otherwise for some reasons there are two kings in Zangla. About the place: there are two shops in Zangla very randomly opened. Very narrow selection, for example no toilet paper. There is elecricity between 7 and 10 pm when all the locals watch indian soap operas. I live at Sonam's place with 7 other Hungarians. We get breakfast and dinner here and we cook lunch ourselves. The menu is usually rice or chapati with vegetables and tea with milk (twe are not a big fan of the traditional salty-butter tea). For shower we use our camping shower which is a black bag or we go down to the river pipe to wash hair. That's where the locals wash the dishes also. If we need something we usually take a car to Padum which takes an hour. Often 13-16 people are sitting in the 7-persons car (even on the top). In Padum there is internet and ATM sometimes. In Zangla volunteers can teach or work at the construction. I do the second one. Some years ago they built a solar school and now we are planning to build an other house for the teachers.
Már 4 napja Zanglában vagyok. Már az elsö nap is elég intenzíven telt, pedig csak szabadnap volt. Elsétáltunk a doxához, ahol nyáron a kecskéket tartják (itt eddig csak miniatür frufrus kecskéket láttam csak, nagyon cukik, majd alkalomadtán felteszek róluk képet), valamint ahol kecskeszar-lepényeket is gyártanak, amit végül fütéshez használnak fel. De sokszor a helyi kenyeret, a chapatit is ezen csinálják. Ezután elmentünk egy jó magasan lévö romhoz (Malakartsa), ahonnan elég meredeken, seggen csúszva kellett lejutni a folyóhoz, majd visszasétáltunk a csatorna mentén a faluba. Ezt úgy kell elképzelni, hogy volt egy kb. 20 cm-es perem, amin mentünk, jobb oldalt sziklafal, bal oldalt meg vagy 100 m-es szakadék. Voltunk a palotában is, ahol Körösi Csoma Sándor is lakott és amit az alapítvány már többszörösen felújított (amúgy 900 éves épület). Itt már nem lakik senki, mivel idöközben maga a falu is lejebb költözött a folyóhoz. Kilátás Csoma szobájából:
Egyébként vicces lehet, hogy Zanglában két király is van, elég bonyolult, hogy miért, de az öröklödési viszonyok miatt állítólag. Kicsit az itteni életröl. A faluban egy bolt van, ami néha délutánonként nyitva van, de elég limitált a választék. Pl. wc papír nincs, de az amúgy is egész Indiában az egyik legdrágább cucc. Mosni a pataknál szoktunk, a helyiek ott is fürdenek, de nekünk van ilyen tábori zuhanyunk, ami egy felakasztható zsák és van hozzá egy zuhanyrózsa. Áram este 7-töl 10-ig van, ez egybeesik a vacsorával, amikor az áram tiszteletére minden este megnézzük az autentikus kígyós, valamint a visszhangos-szigorúan nézös indiai sorozatokat. Én Sonam-nál lakom, 7 másik önkéntessel együtt. Itt kapunk reggelit meg vacsorát is, ebédet meg közösen szoktunk fözni. Ma pont ünnepnap lesz, mert tegnap Padumban beszereztünk egy csirkét, úgyhogy csirkepaprikás lesz, amit az indiai önkénteslány fog fözni. Egyébként nagyrészt rizst, zöldséges szószokat, chapatit meg tejes teát kapunk (a hagyományos sós-vajas tea nem sok mindenkinek jön be). Tegnap páran bementünk a szomszédos faluba, Padumba, ami egy óra kocsival. Taxival lehet eljutni, mi egy 7-8 személyes kocsival mentünk, amiben ültünk 11-en (valaki a sebváltót is befoglalta), plusz még ketten a tetején. Padumban néha lehet netezni, nekem egy óra alatt két emailt sikerült küldenem, meg van egy darab ATM, amiböl kifogyott a pénz, mire odaértem, úgyhogy nem sikerült pénzt felvenni.
Itt Zanglában angolt tanítani meg építkezni lehet, én az utóbbiban veszek részt. Pár éve építettek ide egy napiskolát, ami télen meleg, nyáron meg hüvös a tájolása miatt, részben ezt kell most kicsit felújítani, valamint építünk egy tanárlakot is. Ehhez vájogtéglákat kell csinálni, két napja én is ebben vettem részt. A vicces az, hogy a helyiek közül több nö dolgozik, mint férfi. Ök hozzák a kalakot, amiböl a tégla készül. Amikor ebben elfáradnak, akkor letelepednek, és nézik, meg kommentálják a téglagyártásunkat, néha meg megismétlik, amit magyarul mondunk csak úgy ötletszerüen, ez elég vicces tud lenni. Én ma itthonmaradtam, mert nem érzem biztonságosnak túl messzire menni a wc-töl. A napiskolabol:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése