After Sydney I went on a new adventure to drive the Great Ocean Road. I rented a car in Melborne for 4 days which was a bit tricky as they are driving on the left side in Australia. For a half an hour at least whenever I wanted to turn I started the wipes for the window instead of the signing lights (of course they were also on the other side). Funny that sometimes they write road signs that say "in Australia you have to drive on the left side". Just to be clear. On my first day I took a look at the famous surf spot Bells Beach then headed to Apollo Bay. Just at the beginning of Great Ocean Road I had to turn back and make a 1,5 hour circle because of an accident the road was closed. Then I had to drive in a forest in darkness which was already scary plus a storm came too. So I was very happy when I finally found a camping when I reached the ocean again. The other day it was rainng like hell, still I visited a rain forest (what an accurate name!) and some koalas in the wild (really cute!). By the time I reached the 12 apostl rock formation it was shining again. Some other quite impressive rock formation followed by. I slept in Warnambool then the next day headed to Halls Gap, the land of kangaroos. Basically I shared the camping with them. Now I am already sitting on the plane towards Cairns to see the Great Barrier Reef.
Sydney után újabb kalandra indultam, ismét egyedül, mivel Gyöngyvérnek és Andrisnak dolgoznia kellett. A Great Ocean Road az ország Déli partján vezetö út, Melbourne-töl Nyugatra, amit a világháborúból hazatérö "unatkozó" katonák építettek. Buszozni elég bonyolult lett volna rajta, ezért végül Ausztráliábansem sikerült megúszni az autóbérlést. A pikantéria az egészben ugyebár az, hogy itt bal oldali közlekedés van. A közeli Jucy (magyarosan juci, föleg, hogy az emblémájukon is egy pózoló nö van) autokölcsönzöre esett a választás, akiktöl egy fehér, már szebb napokat is látott Toyota Corollát kaptam. Természetesen GPS-szel közlekedtem, amit Gyöngyvér kölcsöntelefonja szolgáltatott. Naná, hogy mé így is eltévedtem néha. Az elsö fél órában konzekvensen az ablaktörlövel jeleztem a fordulásom (mivel ez is fel van cserélve), ezt még a negyedik napra sem sikerült teljesen megszokni. Valamint sokszor mondogatnom kellett magamnak, hogy "baloldal baloldal", nehogy véletlenül a rossz sávba kanayarodjak ki (elhagyatott utakon bevallom, elöfordult, hogy a rossz sávban találtam magam, de pár másodperc alatt korrigáltam). Erre az ausztrálok is gondosan figyelnek, néhol az út szélén táblák vannak, hogy "bal oldalon közlekedj!", az autópályán pedig fordított irányban álló "rossz irány, fordulj vissza" feliratok vannak (azért nálam idáig nem fajult a dolog).
Elsö nap Apollo Bay-ig autóztam, közben útbaejtettem a Bells Beach-et, ami egy elég híres szörfös hely, láttam is pár profit. Ezen kívül csak úgy ad hoc álltam meg néha óceánt nézni. Aztán megérkeztem a Great Ocean Road kezdetét jelzö kapuhoz, ahol állt két láthatósági mellénybe öltözött fazon és beszélgetett az áthaladó autósokkal. Gondoltam, milyen nagyszerü fogadtatás van itt. Aztán kiderült, hogy azért vannak ott, hogy mindenkit visszafordítsanak, mert baleset történt az úton. A kerülöút olyan másfél óra volt és mindenféle kanyargós úton és erdökön vezetett át. Mikor besötétedett és mindig az erdöben voltam, ráadásul még vihar is lett és a szél össze-vissza fújt lehullott faágakat, meg útra belógó letört fákat kellett kerülgetni, akkor eléggé vártam már, hogy találjak valami szálláshelyet. Ahogy kiértem az erdöböl a partra, megálltam az elsö kempingnél, ahol már a kapuban várt egy bácsi, hogy perkálljak (az nap 12-töl 8-ig autóztam). Az egész sztori nagyon hajaz az elsö amerikai kempinges éjszakámra, nem tudom, miért indulnak ezek mindig ilyen nehezen..
Másnap a ragyogó napsütés helyett egész nap zuhogó esöt kaptam. Már a sátor is ronggyá ázott, én meg egész nap esökabátban és esögatyában közlekedtem. Ez nem tántorított el attól, hogy sétáljak egy esöerdöben (legalább hü a nevéhez) a páfrányok közt, meg elmenjek koalalesre, ahol ök csak úgy vadon habzsolják az eukaliptusz levelet. Többnyire egy gombóc formában alszanak a fákon, kb. két órára kelnek fel enni naponta. A megadott helyen mindenesetre láttam vagy 20-at belölük. Délután a 12 apostol nevü köformáció felé vettem az irányt, amikorra is csoda történt, és kisütött a nap. Ez a Great Ocean Road legnevezetesebb látványossága, az óceánban egyedül álló köveket hívják így. Igazából nincs is 12 belölük és több mint valószínü, hogy soha nem is volt (ez már csak így megy). Állítólag ez a rész régen víz alatt volt, és ahogy a tenger visszahúzódott, alakultak ilyenre a kövek. Az apostolok után még több - talán még érdekesebb - köformációnál lehetett megállni. Még az nap elautóztam Warnambool-ig, ahol egy magasabb komfortfokú kempinget találtam. A város ideális bálnakukkoló helyeiröl híres, de sajnos a bálnaszezonnak szeptemberben vége volt.
Harmadik napomon az óceánt elhagyva Észak felé indultam Halls Gap-be, ami a magas egy före jutó kenguruszámról híres. Az idáig vezetö út akár még Magyarországhoz is hasonlíthatott volna, ha nem szállt volna néha 1-1 ròzsaszín papgáj az út szélére. Útközben láttam még hangyászsünt is, úgyhogy nagyjából már minden nevezetes állatot kipipálhatok. Az információs irodában a néni ajánlott egy ingyenes kempinget, este itt is aludtam. A kempinghez vezetö út földút volt, ahol nem egy kenguru ugrott el elölem a bozótba. A kempingben pedig szimbiózisban éltek együtt a kempingezökkel. Elég vicces látvány. Az információt szolgáltató néni azt mondta, zuhany is lesz, csodálkoztam is, aztán megérkezvén kiderült, hogy ez egy fellógatott, alul lyukas vödröt takar.
Utolsó napomon sikerült nem felébrednem az ébresztöre, így eléggé sietnem kellett, hogy 3 óra alatt visszaérjek Melbourne-be leadni a kocsit, de végül 10 perccel zárás elött pont odaértem, és megváltam jucitól.
Következö nap, azaz ma már ismét repülön ülök Cairns felé. Ide korallzátony-nézöbe megyek. Öszintén én nem vagyok a repülés híve, de ez Ausztráliában kikerülhetetlen. Cairns-ig pl. kb. 3 és fél óra a repülöút (kétszer annyi, mint Stockholmig), így ki lehet találni, szárazföldön mennyi idö alatt érnék oda.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése